avagy figyelemzavaros a gyerekem… és azt hiszem én is.
Már megint elkéstünk. A lecke? Jah, a füzet ott maradt a suliban, én elfelejtettem tegnap délután rákérdezni, a gyerekem meg persze a padban hagyta. A befőttesüveget, azt mára kellett volna?
– és ez még csak a nap kezdete!
A figyelem problémás gyerkőcnél legtöbb esetben a szülő is az. Ennek egyik oka a genetika, a másik, hogy mi sokkal nehezebben tudunk kereteket teremteni. Én a lányom 3 éves kora óta fogadkozom, hogy kiírom a hűtőre a napirendet, mert annyira hektikusak a napjaink. Végül a lányom önvédelemből elkezdett a reggelinél megkérdezni, hogy „Hogy fog kinézni ma a napunk?” Azóta már szokássá vált, hogy a reggelinél elmondom a gyerkőcöknek, hogy az aznap hogyan fog kinézni. Mikor hozom el őket, hova megyünk, ki fog rájuk vigyázni, mikor érek haza.
Figyelemzavaros szülők vagyunk? Ha igazak rád az alábbiak, akkor könnyen lehet.
- Túlzott empátia:
Másnak teljesen alap, hogy összepakoltatta már 3 évesen a gyerekkel a játékokat, én a mai napig nem vagyok ebben következetes. Persze azt is tudom miért: annyira megértem, hogy azt a fantasztikus várost, amit 2 órán keresztül felépítettek, azt nem lehet szétrombolni. Még akkor sem, ha holnap már nem játszanak vele. De nincs hozzá szívem…
- Új ingerek könnyen elvonják a figyelmünket
Le kellene ülni a gyerekkel házit csinálni, de pont most kaptam egy fontos emailt, amire muszáj válaszolni. Aztán észrevettem egy másikat. Meg eszembe jutott, hogy utána kellene nézni valaminek a neten gyorsan. Most meg olyan szépen eljátszanak a gyerekek, addig pont el tudom intézni….
- Érzelmi leterheltség
Egy halom megoldatlan feladat nyomja a vállamat. A tanítónő megint elmondta, hogy többet kellene foglalkoznom a gyerekkel. A hazafelé úton egy bunkó autós beszólt. Ezek annyira foglalkoztatnak, annyira pörgök rajtuk, hogy minden mást elhomályosít és nehezen szabadulok.
Mit tegyünk, mi figyelemproblémás szülők, hogy jobban működjünk?
A következő bejegyzésben erről lesz szó 🙂
